Közérdekű bejelentés a II. kerületi önkormányzatnak, 2023. június 13.

Date: 2023. jún. 13., K, 11:06
Subject: Fwd: javaslat, kérdések, vélemény a szivárványzászló kifüggesztésével kapcsolatban a Polgármesteri Hivatalra
To: <polgarmester@masodikkerulet.hu>

Tisztelt polgármester, kedves Őrsi Gergely!

Alább egy majdnem 11 hónapos közérdekű bejelentés és javaslat, amelyre az önkormányzatnak a törvény szerint 30 napon belül válaszolni kellett volna, amit elmulasztott. Most újra elküldöm önnek, kiemelve a legfontosabbat, amiről, mint kiderült, ön az egyetlen, illetve távolléte idején a helyettese, aki jogosult dönteni. A teljes szöveg a hivatali mailcímére érkezett 2022. július 21-én, illetve a levél alján továbbítom újra.

"Az LMBTQ emberekkel való közösség kifejezésének lehetőségéről szeretném a véleményüket kérni, konkrétan pedig tájékoztatást arról, ki dönthet, vagy milyen testület dönthet abban, hogy a Polgármesteri Hivatal épületére kikerülhessen a szivárványos zászló, a Budapest Pride Fesztivál szombati záróeseményének idejére? (...) Az elmúlt években, a világ és Európa sok városához hasonlóan, egyre több budapesti önkormányzat megteszi azt a gesztust, hogy a Pride Fesztiválok idejére a székhelyén kitűzi a szivárványos zászlót, amely jelképezi a mindenkinek járó méltóságteljes életet, a közösség összetartását, a gyűlölettel szembeni kiállást. Úgy tudom, a II. kerület még sosem szánta rá magát erre, itt volna a biztató és jutalmazó alkalom!"

A tavalyi levelet ön mellett a képviselő-testület minden tagjának elküldtem. Egyedül Juhász Veronika válaszolt, szintén közös mailben, tehát önnek és a képviselő-testületnek, plusz a jegyzőnek címezve. A válasz tanulságos információkat tartalmaz az önkormányzat működéséről, konkrétan, hogy melyik önkormányzati vezetők előtt, illetve melyik önkormányzati döntést előkészítő munkabizottság számára vetette fel a témát írásban és szóban. 

A szivárványzászló kifüggesztéséről dönteni jogosult személyéről az Átlátszó KiMitTud szolgáltatását használva, két fordulóban, egy hónap alatt kaptam választ a jegyzői apparátustól (az első körben általános választ küldtek, a második körben derült ki, hogy a döntéshozó személyesen ön, vagy távolléte esetén a kijelölt helyettese). 

Kérdést tettem fel arról is, hogy az elmúlt években mérlegelte-e döntéshozó, hogy a Budapest Pride Fesztivál idején a szivárványos zászló kikerüljön-e a Polgármesteri Hivatal épületére; meglepetésemre a hivatal válasza nemleges volt. Rákérdeztem az említett levelezés kapcsán arra, hogy ez azt jelenti-e, hogy a képviselő által leírt szereplők nem tudnak a megkeresésekről? Vagy tudnak róluk, de a levelezésekben és egyeztetésekben szereplő javaslatot, érveket nem mérlegelték? Esetleg arról van-e szó, hogy a válaszadó nem tekinti mérlegelésnek, ha a téma nem kerül (a képviselői levélben szintén leírt okból) testületi fórum elé, előterjesztés vagy tájékoztató formában, és nem lesz jegyzőkönyvezett vita róla? A jegyzői apparátus válasza szerint nincs tudomásuk arról, hogy a címzésből láthatóan a polgármesternek, a képviselőknek, a jegyzőnek megküldött levél kinek lett megküldve, illetve bennük - kiemelem önt, mint a döntéshozó személyt - milyen szubjektív vélemény alakult ki ezzel kapcsolatban.

Ezt az abszurd előzményt azért hivatkozom, mert jól mutatja, milyen következménye van, ha a kritikus vélemény, a fejlesztési javaslat útja kizárólag informális keretekben és a nyilvános rálátási lehetőségen kívül marad. Vagy ha az ön személyes politikai döntéséhez tartozó ügyet köztisztviselővel válaszoltatja meg. Úgy, ahogyan az említetten kívül, egy másik sérülékeny csoporttal kapcsolatos beadványommal is történt, melynek tárgya a hajléktalanságról szóló fővárosi stratégia kerületi relevanciájára vonatkozó polgármesteri vélemény (azt követően, hogy az önkormányzat véleményét, zavarosan kifejtett indokkal, és ilyen módon a fővárosi kerületek közül egyedüliként, nem tették megismerhetővé).

Egyébként logikusnak tűnik nekem, hogy a polgármesterként, közügyben kapott képviselői levélre szintén vonatkozik írásos válaszadási kötelezettség, mint az állampolgári közérdekű bejelentésre. A képviselőnek nem lehet kevesebb joga, mint az állampolgárnak, és nyilván az tudja számon kérni, aki a levelet küldi. 

A közérdekű bejelentésem célja nem személyes, nem önt célzó politikai provokáció. Hanem az érett demokráciákban elfogadott közpolitikai témának számító, értékválasztást is tartalmazó ügyben, az egyedüli döntéshozó állásfoglalásra és cselekvésre ösztönzése. Miközben ön a témában kerüli az állásfoglalást, vagy a közvetlen környezetével együtt ellentmondásosan kommunikál (a kerületen kívül és belül eltérően cselekszik, a témában ön és a kerületi szövetségesei nem foglalnak állást, a nem jegyzőkönyvezett egyeztetésekkel kapcsolatban nem reagálnak, nyilvános megbeszélésre nem kerülhet sor), minden állampolgárnak van egy pirinyó lehetősége, hogy tematizáljon. Ez a törvényben biztosított, az EU-s csatlakozásunk óta, tehát külső okból megerősített, közérdekű bejelentés, és a kötelező válaszadás elmulasztása esetén a hatósághoz fordulás lehetősége, amivel élek, és türelemmel várom a válaszát. 

Köszönettel és üdvözlettel:
Bódis Lajos