Közérdekű bejelentés a II. kerületi önkormányzatnak, 2022. július 21.
Date: 2022. júl. 21., Cs, 19:31
Subject: javaslat, kérdések, vélemény a szivárványzászló kifüggesztésével kapcsolatban a Polgármesteri Hivatalra
Tisztelt polgármester, kedves Őrsi Gergely!
Tisztelt önkormányzati képviselő, kedves Berg Dániel, Besenyei Zsófia, dr. Biró Zsolt, dr. Csabai Péter, Csere István, Ernyei László, Gál Andrea, dr. Gór Csaba, Juhász Veronika, Kiss Roland, Kovács Márton, Majoros András, Makra Krisztina, Némethy Béla, Perjés Gábor, Riczkó Andrea, Szabó Gyula, Tóth Csaba Róbert, dr. Varga Előd Bendegúz!
Tisztelt országgyűlési képviselő, kedves Tordai Bence!
Az LMBTQ emberekkel való közösség kifejezésének lehetőségéről szeretném a véleményüket kérni, konkrétan pedig tájékoztatást arról, ki dönthet, vagy milyen testület dönthet abban, hogy a Polgármesteri Hivatal épületére kikerülhessen a szivárványos zászló, a Budapest Pride Fesztivál szombati záróeseményének idejére?
Ezen kívül, szeretném elmondani, pár napja hogyan próbálkoztam megszólítani önöket, és megosztani néhány észrevételemet az önkormányzati kommunikációról.
Az elmúlt években, a világ és Európa sok városához hasonlóan, egyre több budapesti önkormányzat megteszi azt a gesztust, hogy a Pride Fesztiválok idejére a székhelyén kitűzi a szivárványos zászlót, amely jelképezi a mindenkinek járó méltóságteljes életet, a közösség összetartását, a gyűlölettel szembeni kiállást.
Úgy tudom, a II. kerület még sosem szánta rá magát erre, itt volna a biztató és jutalmazó alkalom!
A kérdést a hétvége elején tettem ki a kerületi önkormányzatnak arra a közösségi oldalára, amely a lakossági szolidaritást szervezi, és ahol az illetékesség számos esetben órákon belül reagál az állampolgárok kérdéseire, igényeire. A közösségi oldalra kiírt kérdés és javaslat itt.
Köszönöm Gál Andrea képviselőnek a poszt véleményezéséért, amiből arra gondolok, hogy helyénvalónak tartja, hogy az állampolgár kérdést tegyen fel a döntéshozónak!
A hétvégén és az azóta eltelt négy munkanap alatt nem kaptam választ, ezért először szerdán (nem hétfőn, ahogy a posztban ígértem) az atlatszo.hu portál KiMitTud adatigénylést segítő felületén közérdekű adat iránti igénylést adtam be. Az adatigénylésben, a döntéshozó személyen vagy testületen kívül, érdeklődtem arról is, van-e bármilyen dokumentum ebből az önkormányzati ciklusból azzal kapcsolatban, hogy esetleg mérlegelték a szivárványos zászló kifüggesztését. Továbbá, hogy végeztek-e mérést arról, mi a véleménye a lakosságnak az LMBTQ emberekkel való közösség kifejezéséről, például a szivárványos zászló elhelyezéséről önkormányzati épületen.
Az adatigénylés itt.
Kérem önt, ha a kérdésekről vagy egy részükről van információja, és tud időt szakítani erre a témára, akkor tájékoztasson, tekintettel arra, hogy a Budapest Pride Fesztivál záróeseménye most szombaton lesz, és ennek a terjedő szokásnak az alkalmazása legközelebb csak egy év múlva esedékes.
Az adatigénylésre a Polgármesteri Hivatalnak kötelező lesz reagálni, de egy kormányrendeletnek köszönhetően ezt akár 90 nap alatt teljesítheti, ha úgy ítélik meg, hogy ennyi idő szükséges az erőfeszítés miatt, amit az ukrajnai háború és humanitárius katasztrófa kerületi következményeinek elhárítása érdekében tesznek jelenleg.
A javaslatomra szintén ez a kettősség vonatkozik: Megköszönöm, ha az illetékesség tájékoztat a döntéséről és a körülményekről, tekintettel arra, hogy a zászló kifüggesztésére okot adó rendezvénysorozat a héten véget ér. Kérem, a javaslatomat a közérdekű bejelentésekről szóló törvény értelmében kezeljék, így az elbírálása szintén kötelessége az önkormányzatnak, igaz, ezt akár 30 nap múlva is megteheti.
Köszönöm Juhász Veronika önkormányzati képviselőnek, hogy nem várt tovább senkire, hanem a hétvégén a rendelkezésre álló eszközökkel kifejezte a szolidaritását a kerület „főterén”! (Nem tudtam, hogy ez a szándéka, amikor az önkormányzati oldalra írtam, és a képviselő facebook-oldaláról szereztem róla tudomást, ahogy bárki megteheti.)
Szintén köszönöm Tordai Bence országgyűlési képviselőnek, aki tavaly a Képviselői Irodaházra tűzte és a Parlament épületéből függesztette ki a szivárványos zászlót! (Az erről talált fotókkal illusztráltam a posztomat az önkormányzat szolidaritási oldalán.)
Ezek a gesztusok bátorítók és példaadók, de természetesen nem pótolják azt, hogy a közösség nevében döntéshozásra jogosult személy vagy testület fejezze ki így az LMBTQ emberekkel való közösség vállalását.
Végül néhány megjegyzés az önkormányzati kommunikációról:
Egy ilyen gesztus nyilván nem tetszene mindenkinek, sőt a témát a politika részéről is vannak, akik eredményesen használják az indulatok gerjesztésére, tehát a döntés tartalmaz kockázatot. A példaadó képviselők bátorsága mellett, két módon támaszthatom alá, hogy érdemes kockázatot vállalni. Az egyik, hogy szerintem nem annyira politikai, mint emberiességi kérdésről van szó, amikor az - általában abszolút indokolt - „mit hoz, mit visz” mérlegeléshez talán nem kell annyira ragaszkodni. A másik, hogy a posztra kapott visszajelzések - ami persze távol van a módszeres véleményméréstől - engem meglepő mértékben, majdnem négyötödrészt pozitívak. (A kommentek némelyikéhez tartozó visszajelzések a javaslat nagyobb arányú, nagyjából egyharmados vagy annál is nagyobb elutasítására utalhatnak, de ez még bizonytalanabb következtetés; akit érdekel, láthatja a facebookon, miről beszélek.)
A döntéshozó személyére nézve, az önkormányzati kommunikáció, legalábbis az interaktív felületein, legtöbbször a polgármester szerepét emeli ki. Ami olyan képet sugallhat, hogy a polgárok minden jót a polgármestertől személyesen kapnak, ellenben az intézmények és testületek szerepe elhalványul az önkormányzat működésében. Két okból hozom ide ezt a megfigyelést: Nem akartam abba a hibába esni, hogy a szivárványzászló kifüggesztését a polgármesternek tulajdonítsam, mivel nem tudom, ki vagy kik az illetékesek, ezért kérdezem. A másik, hogy ha az önkormányzathoz kapcsolódó témák kommunikációjának ennyire a polgármester személyes márkájának ápolása van a fókuszában, az esetleg bonyolíthat különböző közösségi felelősségvállalásokat, és nehezítheti a kockázatok vállalását is.
Végül, javaslom, hogy az önkormányzat interaktív kommunikációs felületein ne csak az úgynevezett azonnali elismerést hozó kérdésekben kaphassanak válaszokat az állampolgárok. Hanem az úgynevezett nehezebb, a társadalom összetett és gyakran konfliktusos témái is a közösség megbeszélésének elfogadott témái lehessenek. Ha ugyanis nem így van, a kontraszt látványos.
Köszönettel és üdvözlettel:
Bódis Lajos
Tisztelt önkormányzati képviselő, kedves Berg Dániel, Besenyei Zsófia, dr. Biró Zsolt, dr. Csabai Péter, Csere István, Ernyei László, Gál Andrea, dr. Gór Csaba, Juhász Veronika, Kiss Roland, Kovács Márton, Majoros András, Makra Krisztina, Némethy Béla, Perjés Gábor, Riczkó Andrea, Szabó Gyula, Tóth Csaba Róbert, dr. Varga Előd Bendegúz!
Tisztelt országgyűlési képviselő, kedves Tordai Bence!
Az LMBTQ emberekkel való közösség kifejezésének lehetőségéről szeretném a véleményüket kérni, konkrétan pedig tájékoztatást arról, ki dönthet, vagy milyen testület dönthet abban, hogy a Polgármesteri Hivatal épületére kikerülhessen a szivárványos zászló, a Budapest Pride Fesztivál szombati záróeseményének idejére?
Ezen kívül, szeretném elmondani, pár napja hogyan próbálkoztam megszólítani önöket, és megosztani néhány észrevételemet az önkormányzati kommunikációról.
Az elmúlt években, a világ és Európa sok városához hasonlóan, egyre több budapesti önkormányzat megteszi azt a gesztust, hogy a Pride Fesztiválok idejére a székhelyén kitűzi a szivárványos zászlót, amely jelképezi a mindenkinek járó méltóságteljes életet, a közösség összetartását, a gyűlölettel szembeni kiállást.
Úgy tudom, a II. kerület még sosem szánta rá magát erre, itt volna a biztató és jutalmazó alkalom!
A kérdést a hétvége elején tettem ki a kerületi önkormányzatnak arra a közösségi oldalára, amely a lakossági szolidaritást szervezi, és ahol az illetékesség számos esetben órákon belül reagál az állampolgárok kérdéseire, igényeire. A közösségi oldalra kiírt kérdés és javaslat itt.
Köszönöm Gál Andrea képviselőnek a poszt véleményezéséért, amiből arra gondolok, hogy helyénvalónak tartja, hogy az állampolgár kérdést tegyen fel a döntéshozónak!
A hétvégén és az azóta eltelt négy munkanap alatt nem kaptam választ, ezért először szerdán (nem hétfőn, ahogy a posztban ígértem) az atlatszo.hu portál KiMitTud adatigénylést segítő felületén közérdekű adat iránti igénylést adtam be. Az adatigénylésben, a döntéshozó személyen vagy testületen kívül, érdeklődtem arról is, van-e bármilyen dokumentum ebből az önkormányzati ciklusból azzal kapcsolatban, hogy esetleg mérlegelték a szivárványos zászló kifüggesztését. Továbbá, hogy végeztek-e mérést arról, mi a véleménye a lakosságnak az LMBTQ emberekkel való közösség kifejezéséről, például a szivárványos zászló elhelyezéséről önkormányzati épületen.
Az adatigénylés itt.
Kérem önt, ha a kérdésekről vagy egy részükről van információja, és tud időt szakítani erre a témára, akkor tájékoztasson, tekintettel arra, hogy a Budapest Pride Fesztivál záróeseménye most szombaton lesz, és ennek a terjedő szokásnak az alkalmazása legközelebb csak egy év múlva esedékes.
Az adatigénylésre a Polgármesteri Hivatalnak kötelező lesz reagálni, de egy kormányrendeletnek köszönhetően ezt akár 90 nap alatt teljesítheti, ha úgy ítélik meg, hogy ennyi idő szükséges az erőfeszítés miatt, amit az ukrajnai háború és humanitárius katasztrófa kerületi következményeinek elhárítása érdekében tesznek jelenleg.
A javaslatomra szintén ez a kettősség vonatkozik: Megköszönöm, ha az illetékesség tájékoztat a döntéséről és a körülményekről, tekintettel arra, hogy a zászló kifüggesztésére okot adó rendezvénysorozat a héten véget ér. Kérem, a javaslatomat a közérdekű bejelentésekről szóló törvény értelmében kezeljék, így az elbírálása szintén kötelessége az önkormányzatnak, igaz, ezt akár 30 nap múlva is megteheti.
Köszönöm Juhász Veronika önkormányzati képviselőnek, hogy nem várt tovább senkire, hanem a hétvégén a rendelkezésre álló eszközökkel kifejezte a szolidaritását a kerület „főterén”! (Nem tudtam, hogy ez a szándéka, amikor az önkormányzati oldalra írtam, és a képviselő facebook-oldaláról szereztem róla tudomást, ahogy bárki megteheti.)
Szintén köszönöm Tordai Bence országgyűlési képviselőnek, aki tavaly a Képviselői Irodaházra tűzte és a Parlament épületéből függesztette ki a szivárványos zászlót! (Az erről talált fotókkal illusztráltam a posztomat az önkormányzat szolidaritási oldalán.)
Ezek a gesztusok bátorítók és példaadók, de természetesen nem pótolják azt, hogy a közösség nevében döntéshozásra jogosult személy vagy testület fejezze ki így az LMBTQ emberekkel való közösség vállalását.
Végül néhány megjegyzés az önkormányzati kommunikációról:
Egy ilyen gesztus nyilván nem tetszene mindenkinek, sőt a témát a politika részéről is vannak, akik eredményesen használják az indulatok gerjesztésére, tehát a döntés tartalmaz kockázatot. A példaadó képviselők bátorsága mellett, két módon támaszthatom alá, hogy érdemes kockázatot vállalni. Az egyik, hogy szerintem nem annyira politikai, mint emberiességi kérdésről van szó, amikor az - általában abszolút indokolt - „mit hoz, mit visz” mérlegeléshez talán nem kell annyira ragaszkodni. A másik, hogy a posztra kapott visszajelzések - ami persze távol van a módszeres véleményméréstől - engem meglepő mértékben, majdnem négyötödrészt pozitívak. (A kommentek némelyikéhez tartozó visszajelzések a javaslat nagyobb arányú, nagyjából egyharmados vagy annál is nagyobb elutasítására utalhatnak, de ez még bizonytalanabb következtetés; akit érdekel, láthatja a facebookon, miről beszélek.)
A döntéshozó személyére nézve, az önkormányzati kommunikáció, legalábbis az interaktív felületein, legtöbbször a polgármester szerepét emeli ki. Ami olyan képet sugallhat, hogy a polgárok minden jót a polgármestertől személyesen kapnak, ellenben az intézmények és testületek szerepe elhalványul az önkormányzat működésében. Két okból hozom ide ezt a megfigyelést: Nem akartam abba a hibába esni, hogy a szivárványzászló kifüggesztését a polgármesternek tulajdonítsam, mivel nem tudom, ki vagy kik az illetékesek, ezért kérdezem. A másik, hogy ha az önkormányzathoz kapcsolódó témák kommunikációjának ennyire a polgármester személyes márkájának ápolása van a fókuszában, az esetleg bonyolíthat különböző közösségi felelősségvállalásokat, és nehezítheti a kockázatok vállalását is.
Végül, javaslom, hogy az önkormányzat interaktív kommunikációs felületein ne csak az úgynevezett azonnali elismerést hozó kérdésekben kaphassanak válaszokat az állampolgárok. Hanem az úgynevezett nehezebb, a társadalom összetett és gyakran konfliktusos témái is a közösség megbeszélésének elfogadott témái lehessenek. Ha ugyanis nem így van, a kontraszt látványos.
Köszönettel és üdvözlettel:
Bódis Lajos
Megjegyzések
Megjegyzés küldése